Sokszor lehet hallani, hogy nincs jogállam az országban, hogy a demokrácia visszaszorulása Valósul meg Orbán Viktor "illiberális" demokráciájában. Ebben az írásban szeretném megvilágítani mért is lehet ezekkel a kijelentésekkel teljesen egyetérteni, mi az ami megszűnt és ami miatt egyre kevésbe beszélhetünk demokráciáról az országban, amin még lehet változtatni, de ahhoz a rendszert kell leváltani és nem csak a kormányt.
Nem akarok mindenféle filozofálgatásba belemenni, de a történelemtanulmányaink alapján úgy tudjuk, hogy a "nép (démosz) uralmára" épülő államforma alapja ténylegesen a nép uralma, amit közvetlen választások során fejez ki. Ha csak ezt nézzük, már megdől a demokrácia országunkban, mert a nép biztosan nem uralkodik. Ez pedig egy dolognak köszönhető: a választási rendszernek.
Ha a választások során ténylegesen a népakarat érvényesülne nem kerülnének a mostani kormánypártok egyedül többségben. Ma a Fidesznek közel másfél millió szavazója van (ha lehet hinni a közvélemény kutatásoknak, ami mondjuk nem feltétlen van így), ami a választók közel ötöde. Ezzel a szavazatmennyiséggel kétharmadot tud szerezni, ami minden csak nem arányos és ami szerintem még fontosabb: egyáltalán nem demokratikus. Koalícióra senkivel nem lépne, és vele sem lépne hála a mostani pártvezetésnek. A választási rendszeren persze lehet vitatkozni és változtatni, ezért ezt a demokrácia csökkenésének csak egy tünete.
Ha azonban demokráciát hallok nekem egyből egy dolog ugrik be: a hatalmi ágak elválasztása. Bár több nyugati országban is a parlamentáris demokrácia működik, amiben elviekben megvalósul. De véleményem szerint ez csak látszólagos szétválasztása a hatalmi ágaknak, amikor a kormányt az a párt adja, amelyik többségben van a parlamentben, ráadásul a kormány tagjai egyben a törvényhozás tagjai is. Ellenben Magyarországgal ott ellensúlyként megjelenik egy független intézmény (a Kancellár vagy nevezzük bárhogyan is), de a mai magyar Köztársasági Elnök semmilyen politikai ellensúllyal nem bír a kormánnyal szemben.
A három hatalmi ág ma országunkban semmilyen szinten nincs elválasztva egymástól, és már csak a látszatot sem akarja fenntartani az Orbán-kormány. Az egyik legújabb példa erre a 2017-es költségvetés. A törvényhozás által elfogadott törvény(!) által meghatározott hiány értékénél közel 800 milliárd forinttal nagyobb a költségvetés hiánya. És ennek milyen következménye lesz? Várhatóan semmilyen. A kormány már semmilyen elszámolással nem tartozik az Országgyűlés felé. Ma már természetes, hogy a kormánypárti képviselők felszólalásaikban a kormány seggét nyalják, és a kormány tagjai egyáltalán nem válaszolnak az ellenzéki képviselők kérdéseire csak sértegetik őket. A törvényhozás mellett azonban a bíróságok függetlensége is egyre inkább kérdéses. Ennek főszereplője Handó Tünde, aki egyre inkább a Fidesz akaratát szeretné belevinni az igazságszolgáltatásba is. Bár eleinte nagy erővel tudtak ellenállni a bíróságok, a Fővárosi Törvényszék elnökének választása mutatja, hogy lassan megtörnek ott is. És persze az ügyészséget nem is kell említeni, mint elviekben a független igazságszolgáltatás egyik kulcsszereplője, de erről persze nálunk szó sincs. Ezek azok amik miatt elsősorban én egyetértek azzal a kijelentéssel, hogy Magyarországon nincs már tényleges demokrácia.
De mit lehet tenni ellene? Úgy vélem csak az ellenzéki pártok tehetnek ez ellen. Nem egy pártot emelnék ki, hanem azokat értem ezen pártok alatt, akik tényleg a demokratikus berendezkedést támogatják. Úgy vélem a mostani kampányban nem a tüneteket kéne kiemelni, és azokat kezelni elsősorban, hanem valóban rendszerváltást kéne hirdetni. Persze fontos, hogy a szakmai kérdésekre is választ találjanak, hiszen fontos problémákról van szó, de véleményem szerint egyik párt sem állt bele még a megfelelő programba. Ez pedig felhatalmazás kérése lenne a választópolgároktól egy új Alkotmány (nem Alaptörvény!) elfogadására. Egy már nagy vonalakban ismertetett alkotmányos reformra lenne szükség az országban.
Ebben az új Alkotmányban pedig egy új, demokratikus elnöki rendszert kellene felépíteni, hasonlót az Egyesült Államokban lévőhöz. Persze nem teljesen lemásolva azt, mert annak is vannak hibái, de főbb motívumokat át lehetne venni. Ilyen az Elnök közvetlen megválasztása, aki egyben kormányfő is lehetne. A végrehajtó és a törvényhozó hatalom tényleges szétválasztása, azaz a kormány tagjai ne lehessenek parlamenti képviselők. A végrehajtó és a törvényhozó hatalom kölcsönös ellenőrzése és felügyelete, illetve a közös döntés kikényszerítése az Alkotmánybíróság tagjainak megválasztása során. Persze ott is vannak hibák, és mint mondtam nem teljes másolást gondolok itt, de a főbb alapelvek úgy vélem átvehetők. A főügyész nálunk teljesen független kéne legyen, alkotmányos felhatalmazással és jogkörökkel. A főügyész kinevezésére is a két hatalmi ág összedolgozására lenne szükség. A választási rendszert is meg kellene reformálni és akár kétkamarás törvényhozást létrehozni, ahol az alsóház tagjait listás szavazás alapján választanánk meg, a felsőház tagjait edig kétfordulós egyéni jelöltekből választanánk meg. A két ház összes képviselőjének száma a mostani Országgyűlés létszámával megegyező lehetne. Szerintem ez lehetne a 2018-as választás igazi tétje és programja, a tüneti és a szakpolitikai programok mellett, erre kellene a hangsúlyt fektetni.
